Áramszünet, a rettegett ismeretlen – így lehet felkészülni a komplikációkra, ha sötétbe borul az ország

Ahogy arról beszámoltunk, a teljes világot sokkolta a nagy dél-európai áramkimaradás, amely április végén több mint 50 millió emberrel babrált ki. A súlyos áramszünet megbénította Spanyolország és Portugália több térségét, köztük a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is. Több régióban rendkívüli állapotot hirdettek, Andorrában, Franciaországban, de még Belgiumban és Németországban is okozott fennakadást a jelentős probléma. Az áramszünet miatt leállt szolgáltatások következtében rengeteg utast kellett kimenekíteni a metróállomásokról, leálltak a telefonvonalak, nem működtek a közlekedési lámpák, a repülőterek és még a madridi nyílt teniszbajnokság mérkőzéseit is félbe kellett szakítani.

Ami igazán sokkoló volt, hogy a spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica csak bő 24 óra alatt tudta helyreállítani az ország áramellátásának körülbelül 92 százalékát. Ezt azonban nem látták előre, ezért katasztrófafilmekben látott jelenetek borzolták a kedélyeket az Ibériai-félszigeten. Az emberek félelemben, rettegve várták, mi fog történni, leginkább a bizonytalanság nyomasztotta őket.

Milyen hatással van az áramszünet a mindennapi életre?

Lapunknak nyilatkozott egy Coimbrában élő fiatal lány, aki arról számolt be, hogy egy idő után elindult a rohamos pánikvásárlás a boltokban, mert információ híján a lakosság nem tudta, hogy mennyi időt kell átvészelnie. Szó szerint sötétben tapogatóztak.

„Nem sok információnk volt, mert a rádió sem működött. Délután sikerült beszélnem egy emberrel, aki tudta hallgatni a rádiót, amiben azt mondták, 10-16 órán át fog tartani az áramszünet. Mások arról beszéltek, hogy akár három nap is lehet. Egymásnak teljesen ellentmondó híreket hallottunk” – emlékezett vissza Ines.

Ahogy külön cikkben is foglalkoztunk vele, egy totális és tartós áramszünet Európában – amit gyakran „blackoutnak” vagy „grid down” forgatókönyvnek is neveznek – rendkívül súlyos és összetett következményekkel járna.

Milyen eszközökkel lehet áthidalni az áramszünetet?

A modern társadalmak szinte minden eleme az elektromos áramra épül – kommunikáció, közlekedés, vízellátás, élelmiszer-ellátás, egészségügy vagy a bankrendszer.

Mint arról beszámoltunk, májusban hosszas áramszünetekre kell felkészülni Komárom-Esztergom vármegyében, miután az E.On, helyi áramszolgáltató tervezett karbantartást és ellenőrzést végez, ezért több település és több ezer ember marad áram nélkül – ezeket az időszakokat egyébként rendszeresen közlik honlapjukon, illetve SMS-ben, e-mailben is a szolgáltatók. Tájékoztatnak, hogy mindenki fel tudjon készülni

• elegendő élelmiszerrel
• feltöltött elektronikai eszközökkel
• adott esetben powerbankkal, avagy vésztöltővel.

Mi okozza az áramszüneteket?

Visszatérve a dél-európai áramsokkra: sokáig csak találgattak a szakértők, mi okozta a leállást, de mostanra körvonalazódott a probléma. Egyelőre úgy tűnik, egy többtényezős összeomlás lehet a háttérben. Spanyolország áramellátásának mintegy 55 százaléka napenergia-forrásokból származott, amikor rövid időn belül 15 gigawattnyi áramtermelés lekapcsolódott a hálózatról, az széles körű leállást váltott ki az Ibériai-félsziget energiarendszereiben.

A frekvenciát, az elektromos áram sebességét ugyanis stabilan kell tartani ahhoz, hogy a hálózat működjön, ennek hiányában hasonló esetek bármikor előfordulhatnak.

Áramellátás Magyarországon

A villamosenergia-rendszer szempontjából a legjelentősebb kockázatot Magyarországon is a szélsőséges időjárási helyzetek – szélviharok, zivatarláncok, ónos eső, extrém magas hőmérséklet –, másrészt a termelés és fogyasztás egyensúlyának váratlan és gyors megbomlása, harmadrészt pedig (akár összefüggésben az előzőekkel) a hálózati infrastruktúra túlterhelődése, sérülése jelentik – írta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) arra a kérdésünkre, hogy hazánkban is előfordulhat-e az Ibériai-félszigetet érintő példátlan áramkimaradás. A mindennapok tehát egyre nagyobb felkészülést igényelnek, mert a kontinensen a civilizációs komfortérzettel egyre szorosabb az áramellátás összefonódása.

Fotó: Miguel Riopa/AFP